12.rész LONDON

 Mikor visszatértünk New Yorkba Esztivel elmentünk Nigelhez a képekért. Eszméletlen jól sikerültek a a fotók. Nigel egy ajánlatot tett Esztinek és nekem.

-Lenne a kedvetek velem dolgozni?

-Persze nagyon szívesen.

-Jó Eszti te velem fogsz dolgozni mint fotómodell, Szandi te pedig segítő leszel a tervezési osztályon.

Remek ötletnek tünt és mivel ez a munka kicsit túlnyúlt az egy hónapon tájékoztattuk a családot ,hogy kicsit késöbb megyünk haza.

Ezután elmentem Louishoz ,hogy elújságoljam neki a nagy hírt, de amikor odaértem elég fancsali képpel fogadott.

-Mi a baj? Kérdeztem

-Az van ,hogy most telefonáltak ide Londonból,hogy anyám korházba van és nagyon beteg. Haza kell mennem hozzá.

A korzust is be kell fejeznem egy időre emiatt.

-Úristen! Nagyon sajnálom. Persze menj csak haza most mellette a helyed. 

Aztán Lou egy váratlan kérdéssel fordult hozzám.

-Nem akarsz velem jönni?

Nem tudtam,hogy hírtelen mit válaszoljak köpni nyelni nem tudtam. Váratlanul ért a dolog.

Nem tudtam ,hogy mit mondjak hiszen Nigel most tett egy hihetetlen ajánlatot és most Lou is.

-Nem kell most válaszolnod,csak holnap este indulok addig még eldöntheted.

Sírva rohantam haza Esztihez,hogy most mia fenét csináljak. Esztit se akartam itt hagyni de Louist se akartam elengedni tétlen voltam.

-Szani nyugodj meg nyugodtan menj el Louval hisz neki most nagy szüksége van rád ezekben a nehéz időkben mellette a helyed.Nekem most itt van beni ő majd vigyáz rám.

-Úristen köszönöm te vagy a világon a legjobb barátnő.De mond meg Nigelnek,hogy amint tudok jövök és ,hogy ne haragudjon.

azzal a lendülettel fogtam a holmiaimat és összecsomagoltam.Elbúcsúztam Esztitől és megígértem neki,hogy hamarosan újra látjuk egymást.

Átmentem Louishoz.Nagyon örült neki ,hogy vele megyek. Másnap este már indultunk is velünk jött Lou huga Lottie is.Egy pár órás utazás után megérkeztünk Londonba.

Nagyon fura volt az egész teljesen més volt mint Amerika.Az épületek a stílus a környzet sokkal elitebbnek tűnt minden. Az idő eléggé rossz volt esett az eső amit rettentően utáltam.

Ha rossz volt az időjárás az kb meghatározta a hangulatomat is szóval eléggé nyűgos voltam.

Míg Louis bement a korházba addig Lottie megmutatta nekem a várost.Mivel csak pár napig maradunk meg akart mutatni minden érdekességet.Elvitt a Towerhez, megmutatta a Backingham palotát

, de egy dolgot nem akart a London eye-t. Azt mondta ,hogy ide majd Louis elhoz.Reménykedtem benne ,hogy így lesz de igazából az sem zavart volna ha mégse hisz nem azért jöttünk ide ,hogy romantikázzunk hanem ,hogy meglátogassuk az édesanyját.

Egész nap azon agyaltam,hogy én most tényleg Londonban vagyok .Ott ahol a szerelmem él és ma talán megismerhetem a családját. Ez hivatalosnak és komolynak tünt.

Ez idő alatt a tengeren túlon Eszti az első munkanapját kezdte meg.Elmondta Nigelnek, hogy egy ideig most nem tudok bemenni "dolgozni" mert Angliába vagyok.Nigel nagyon kedves volt és megkértette a dolgot.Azt mondta ,hogy ha visszajöttem bármikor kezdhetek.

Beni kicsit féltékeny volt mint mindig,mivel Esztinek sármos modellfiúkkal kellett pózolnia és egy pöppet ez zavarta Benit.

De nincs miért aggódni,mert Eszti nagyon szereti Beni-t másrészt a modell fiúk 70% meleg.

beni egy nagyon jó hírt közölt Esztivel vagyis inkább Beni számára jó hír Eszti számára kevésbbé.

-Képzeld felhívtak a lmezstúdióból és fel akarnak venni egy 5 számból álló demo CD-t!

-Úristen ez remek hír és hol van ez a stúdió?

-Na ez a probléma a lemez stúdió Portlandbe van.

-Hogy mi???? 

-Tudom tudom kicsit messze van.De ha gondolod akkor inkább nem fogadom el az ajánlatot és itt maradok veled.

-Ne hülyéskedj ez egy hatalmas lehetőség sokkal fontosabb mint én menj csak.

-Semmise fontosabb nálad ezt tudnod kell!

-Jó értem de ezt a lehetőséget akkorsem hagyhatod ki. Én megvárlak!

Beni nagyon örült, hogy Eszti ilyen megértő vele. Nem sokkal ezek után Beni összepakolt és ebúcsúzott Esztitől.

-Nagyon fogsz hiányozni!!

-Te is nekem! És siess vissza amilyen hamar csak tudsz.

-Igérem!

És egy forró csókkal elbúcsúztak egymástól.

Én eközben Louisék házába ültem és vártam,hogy végre valaki felhívjon vagy jöjjön és mondjon valamit ,hogy mi van Louis anyukájával.

de még nem érkezett hívás.Majd hírtelen halottam ,hogy valaki kiakarja nyitni az ajtót.Valaki bejött halk csoszogó léptekett halottam felém jönni.

-Ki van ott? Kérdeztem félőn.

-Én Mr. Tomlinson vagyok Louis nagypapája.

-Oh bocsánat már azt hittem valami betörő vagy ilyesmi. Én Szandi vagyok,ha mondhatom azt akkor Louis barátnője.

-Oh Szia már sokat hallottam rólad.

-Tényleg?

-Igen. Louis akárhányszor felhívott telefonon mindig rólad áradozott.

Nagyon boldog voltam abban a pillanatban ,hisz tudtam Louis tényleg szeret ha már a papájának is mesélt rólam.

Míg Louis haza nem ért egész végig Mr.Tomlinsonnal beszélgettem.Roppant aranyos ember volt és az élettel kapcsolatban mindenről volt valami véleménye és imádtam hallgatni ahogy a fiatalkoráról mesélt történeteket.

Louis hazaért. Aggódva kérdeztem ,hogy hogy van az anyukája és mondta ,hogy már jobban de még 1-2 napig bennt tarták a kórházban.

Megkérdezte ,hogy mit csináltam egész nap.Mondtam neki,hogy Tomlinson papával beszélgettem és nagyon megkedveltem.

-Kisfiam nagyon vigyázz erre a virágszálra mert nagyon kedves lány. Örülök ,hogy egy ilyen hölgyeményt fogtál ki magadnak.

Kissé elpirultam ahogy Mr.Tomlinson beszélt rólam.

-Köszönöm nagypapi.És én is remélem ,hogy vele végre boldog leszek.

És hirtelen megcsókolt.Kicsit kellemetlennek éreztem a helyzetet,mert fura volt ,hogy ott áll a nagypapája mi meg csókolózunk.

Louis azt mondta menjek feküdjek le ,mert holnap fárasztó napnak nézünk elébe.Az egész családdal elmegyünk a Tomlinson birtokra és nagy családi pikniket rendezünk.