Reggel mikor felkeltem nagyin izgatott voltam.Hét ágra sütött a nap, nagyon jó idő volt. Elindultam ,hogy kimenjek Esztiért az állomásra ,de nem találtam a napszemüvegemet. Pedig nekem az nagyon fontos volt mert nap allergiám van és anélkül ömlik a könnyem.Nagy nehezen megtaláltam de késésbe voltam sietnem kellett.Rohantam, mert Eszti már biztosan vár. Kiértem az állomásra de sehol senki, kicsit kétségbe is voltam esve .hogy miért nincs még itt. Egy óra várakozás után már erősen aggódni kezdtem ,aztán végre megérkezett.
-Szia! Hol voltál ennyi ideig? Aggódtam miattad.
-Ne haragudj csak anyám elkeverte a piros harisnyámat és anélkül én nem megyek sehova.
-Jól van elnézem neked ezt a bakit de most már mennyünk haza , mert még be kell pakolnom.
Miután hazaértünk előszedtem a bőröndöket és már kezdtem is pakolni.Eszti rám szólt ,hogy csak a legszükségesebb cuccaimat hozzam. Én erre azt feleltem neki:
-Figyelj ha én 1 órát vártam rád a piros harisnyád miatt igazán nem szólhatsz bele ,hogy mi mindent hozok úgy is én cipelem és nem te !!
Beletörődött.
Nagy nehezen sikerült összepakolnom.Már este volt anyukám szól ,hogy mennyünk le vacsorázni.Gyorsan lerohantunk az emeletről és meg vacsiztunk. Ezután felmentünk a szobámba és lefeküdtünk aludni hisz holnap nagy nap van !El se hiszem holnap tényleg Amerikába repülünk. Másnap reggel iszonyat boldogan keltünk fel. Eszti nagyon izgatott volt.
-El se hiszem tényleg ma valóra válik az álmom és Amerikába megyünk.
Megreggeliztünk,elkészültünk és érzékeny búcsút vettünk a testvéremtől és anyukámtól.
-Kicsim nagyon vigyázzatok magatokra és nagyon fogtok hiányozni.
-Ti is nekünk anyu de most már tényleg mennünk kell.
Ide ért a taxi.Beültünk és elindultunk.
Kiértünk a repülőtérre a recepciónál ellenőrizték az útlevelünket és már mentünk is tovább.
Kicsit késésben voltunk így nagyon kellet igyekeznünk a csomagokkal,gyorsan összeszedtünk mindent és már szálltunk is be a gépbe.Nagyon izgalmas volt, kicsit féltem hisz most repülök először kattogtam .hogy ne legyen semmi baj. a gép végre felszáll és már indulunk is. Kicsit elbóbiskoltam így átaludtam az egész utat.Mikor felkeltem megkérdeztem Esztit hogy milyen volt az út?
- Nagyon jó, kicsit féltem de nem volt vészes. Zenét hallgattam és közben az ablakon keresztül figyeltem a tájat. Mikor a gépről leszálltunk egyenesen a szállásra indultunk ami az Upper East Side-on volt egy hotelben.Kicsomagoltunk és elmentünk megnézni a környéket, hogy hol tudunk majd bevásárolni. Miután hazaértünk el is aludtunk hiszen az időeltolódás miatt elég fáradtak voltunk.És holnap korán kell kelnem mert be kell mennem a rajzkurzusra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése