15.rész A baleset.
Eszti és Benji másnapelmentek a stúdióba és fevették Benji utolsó dalát. Én eközben otthon ültem egymagamba és sírtam
,gondolkoztam,hogy mi legyen. Nagyon szerettem volna itt maradni Louval,de mi lesz Esztivel. Aztán eszembe ötlött,hogy megkéne beszélnem
Benivel,hogy Eszti nem-e költözhetne hozzá,hiszen az őkapcsolatuk is van olyan mély mint a miénk.
Már nagyon vártam az estét,hoszen ma van a divatbemutató napja ahol az én ruháimat fogják bemutatni.
Este Eszti és Benji is hazajöttek, hogy lássák a műveimet.Mikor megláttam Esztit a nyakába ugrottam mert nagyon örültem neki.
-Eszti azonnal beszélnünk kell!
-Úristen! Mivan ? Mond!
-Képzeld Louis azt mondta ,hogy maradjak vele itt Amerikába,hogy költözzek hozzá.
-Ez remek hír és mia baj ezzel?
-Hát az ,hogy veled mi lesz? Nem hagyhatlak csak ugy itt és egyedül se mehetsz haza.
-Úristen velem ne törödj! Ha szereted Louist akkor maradj itt vele.De most szedd össze magad ,mennünk kell a bemutatóra.
-Rendben ,de Louis még nincs itt.
-Biztos odajön majd,de sietnünk kell!
Mikor odaértünk a bemutatóra nagyon ideges voltam, mert Louis sehol nem volt.
Elkezdődött a bemutató,boldognak kellet volna lennem ,de nem voltam az,mert Louis nem volt itt.
A bemutató végén nagyon ideges voltam ,próbáltam elérni Louist de semmi nem vette fel a telefont.
Féltem ,hogy valami baj van.Eszti próbált nyugtatni ,de rohangáltam fel alá mint egy hülye,majd megcsörrent a telefon.
-Igen tessék?
-Jóestét! Rossz hírem a barátja autóbalesetet szenvedett frontálisan ütközött egy kamionnal.
Amikor meghalottam a telefon kiesett a kezemből és térdre rogytam , ordítottam.
Nem akartam elhinni a dolgot. Eszti nagy nehezen összeszedett a földről és bevitt a kórházba. Mikor ott voltunk végig kérdeztem az orvosokat és a növéreket de senki nem tudott semmit.
Azthittem idegrohamot kapok.Majd a főorvos kilépett a műtőből és azt mondta ,hogy Louis túl van az életveszélyen.
Kicsit
megnyugodtam ,de még mindig a műtőben volt.Nem hittem el ,hogy ez velem történik.
Mikor Louist átvétték a korterembe bementem hozzá. Még nem tért magához ,de ott voltam vele egész éjjel.
Reggel Louis magához tért és csak annyit látott ,hogy én a kapnapén vagyok elbóbiskolva.Én is felébredtem ,gyorsan odamentem hozzá és megcsokoltam.
Megint elsírtam magam. Próbált megnyugtatni ,hogy nincs semmi baj ,de nagyon rossz volt nézni ahogy ott fekszik.
Eszti és Benji másnapelmentek a stúdióba és fevették Benji utolsó dalát. Én eközben otthon ültem egymagamba és sírtam
,gondolkoztam,hogy mi legyen. Nagyon szerettem volna itt maradni Louval,de mi lesz Esztivel. Aztán eszembe ötlött,hogy megkéne beszélnem
Benivel,hogy Eszti nem-e költözhetne hozzá,hiszen az őkapcsolatuk is van olyan mély mint a miénk.
Már nagyon vártam az estét,hoszen ma van a divatbemutató napja ahol az én ruháimat fogják bemutatni.
Este Eszti és Benji is hazajöttek, hogy lássák a műveimet.Mikor megláttam Esztit a nyakába ugrottam mert nagyon örültem neki.
-Eszti azonnal beszélnünk kell!
-Úristen! Mivan ? Mond!
-Képzeld Louis azt mondta ,hogy maradjak vele itt Amerikába,hogy költözzek hozzá.
-Ez remek hír és mia baj ezzel?
-Hát az ,hogy veled mi lesz? Nem hagyhatlak csak ugy itt és egyedül se mehetsz haza.
-Úristen velem ne törödj! Ha szereted Louist akkor maradj itt vele.De most szedd össze magad ,mennünk kell a bemutatóra.
-Rendben ,de Louis még nincs itt.
-Biztos odajön majd,de sietnünk kell!
Mikor odaértünk a bemutatóra nagyon ideges voltam, mert Louis sehol nem volt.
Elkezdődött a bemutató,boldognak kellet volna lennem ,de nem voltam az,mert Louis nem volt itt.
A bemutató végén nagyon ideges voltam ,próbáltam elérni Louist de semmi nem vette fel a telefont.
Féltem ,hogy valami baj van.Eszti próbált nyugtatni ,de rohangáltam fel alá mint egy hülye,majd megcsörrent a telefon.
-Igen tessék?
-Jóestét! Rossz hírem a barátja autóbalesetet szenvedett frontálisan ütközött egy kamionnal.
Amikor meghalottam a telefon kiesett a kezemből és térdre rogytam , ordítottam.
Nem akartam elhinni a dolgot. Eszti nagy nehezen összeszedett a földről és bevitt a kórházba. Mikor ott voltunk végig kérdeztem az orvosokat és a növéreket de senki nem tudott semmit.
Azthittem idegrohamot kapok.Majd a főorvos kilépett a műtőből és azt mondta ,hogy Louis túl van az életveszélyen.
Kicsit
megnyugodtam ,de még mindig a műtőben volt.Nem hittem el ,hogy ez velem történik.
Mikor Louist átvétték a korterembe bementem hozzá. Még nem tért magához ,de ott voltam vele egész éjjel.
Reggel Louis magához tért és csak annyit látott ,hogy én a kapnapén vagyok elbóbiskolva.Én is felébredtem ,gyorsan odamentem hozzá és megcsokoltam.
Megint elsírtam magam. Próbált megnyugtatni ,hogy nincs semmi baj ,de nagyon rossz volt nézni ahogy ott fekszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése